memories for a lifetime

Neszmélyi borvidék

Detail about the package

Ismerjük meg a Neszmélyi borvidéket!

A Dunántúl északi részén fekvő, a Gerecse, a Duna és a Vértes által határolt, az észak-dunántúli szőlőtermő tájba tartozó neszmélyi borvidék története közel kétezer éves. A terület kiváló adottságokkal rendelkezik a szőlőtermesztéshez és borkészítéshez, hiszen a Duna közelsége, valamint a Tatabányai-dombság és a Bakony-hegység védelmét nyújtja a klímaváltozás negatív hatásaival szemben.

A neszmélyi borokat elsősorban fehér szőlőfajtákból készítik, például a rajnai rizlingből, chardonnay-ból és sauvignon blanc-ból. Ezek a borok friss, gyümölcsös és élénk karakterrel bírnak, és nagy népszerűségnek örvendenek a hazai és nemzetközi piacokon egyaránt. A Dunántúl északi részén fekvő, a Gerecse, a Duna és a Vértes által határolt, az észak-dunántúli szőlőtermő tájba tartozó Neszmélyi borvidék története közel kétezer éves.

A borvidék területén több kiemelkedő borászat található, amelyek számos díjat és elismerést szereztek a különböző borversenyeken. A neszmélyi borvidék a minőségi borok és a gyönyörű táj együttes élvezetét kínálja, és ideális úti cél lehet borkóstolók és borbarátok számára Magyarországon.

Detail about the package

A borvidék - általános bevezető

A Dunántúl északi részén fekvő, a Gerecse, a Duna és a Vértes által határolt, az észak-dunántúli szőlőtermő tájba tartozó Neszmélyi borvidék története közel kétezer éves. Már a rómaiak is foglalkoztak szőlővel ezen a vidéken, a középkor pedig a borkészítés aranykorát hozta el e tájra. Királyaink közül többen is, így Luxemburgi Zsigmond, Hunyadi Mátyás és I. Ulászló szívesen fogyasztották a neszmélyi bort, amely élénk savtartalmának köszönhetően könnyen szállítható is volt, így Európa számos államába eljutott. A török hódoltság alatt azonban a terület jelentős része elnéptelenedett, így a XVIII. századig kellett várni, hogy a szőlőtermesztés és borkészítés újra felvirágozzon Neszmélyen, többek között Mária Terézia támogató törvényeinek köszönhetően. A XIX. század második felében a csákvári Esterházy család mintaszőlészetet és pincészetet alapított Ászáron, amely mind a település, mind a borvidék jelentős fejlődését hozta magával, egyszersmind külföldön is ismerősen csengővé tette Ászár és Neszmély nevét.

A borvidék törétene

A Vértesszőlős határában megtalált, tréfásan Samunak nevezett előember környezetében fellelt levél és növénymaradványok szőlő jelenlétét bizonyítják. A tatai paleobotanikus, dr. Skoflek István Süttőn a késő-pleisztocén édesvízi mészkő hasadékait kitöltő lösz-üledékben 120-70 ezer éves szőlőmagokat talált. A Vitis viniferának nevezett faj az akkori Vitis sylvestris kortársaként élt itt, melyből a nagyobb fürtű és nagyobb bogyójú bortermő szőlő mintegy 2000–3000 éves termesztés és szelekció eredményeként alakult ki.

A szőlőtermelés megindulása a római birodalomhoz tartozó Dél-Pannónia tartományból fokozatosan történt terjeszkedés következménye, mikor az északi részek meghódítása és a római birodalomhoz való csatolása megtörtént Kr. előtt 100 környékén. A Traianus császársága idején a betelepített római légió számára Brigetióban (Ó-Szőny) tábor épült, melyhez a követ a ma is látható kőbányákból (Kőpite-hegy, Dunaszentmiklós) szállították. A Duna, mint természetes határ, biztos védelmi vonalat jelentett a római birodalom számára, s ennek megerősítése érdekében építették ki városaikat és a katonai erődöket. Probus császár (Kr. u. II. században) katonáival szőlőt telepíttetett.

A honfoglalás és államalapítás után, mikor is Esztergom lett az ország fővárosa, a borvidéknek nevét adó Neszmélyt és Dunaalmást övező vidék fénykorát élte. Neszmély község első írásos nyoma 1216-ból származik, későbbi története egybeforr Észak-Dunántúl és az egész magyarság történetével. A neszmélyi borok első igazi hírvivője Zsigmond volt, aki hosszabb távollétei alatt is a vidék borait itta. A királyi lakomákon bőségesen fogyasztották gyümölcsként is a szőlőt, a XIV. században a kedvelt borok között említik az esztergomit.

Tata várának fontossága elsősorban a kor vízföldrajzi körülményeiből fakadt. A török vagy keresztény hadak mozgásukban így szükségszerűen mindig érintették, a települést és vidékét a megélhetésre teljesen ellehetetlenítették. Neszmélyt sem kímélték a törökök, 1422-ben Neszmély még város volt, 1552-ben már az elpusztult helységek között szerepel. Mindez arra enged következtetni, hogy ebben az időben tönkrement a korábban virágzó szőlőkultúra is. Később a szabadságharcok idején kialakult helyzet a fejlődést segítette. A harcoló seregeknek nagy mennyiségű bort szállítottak, s ezzel is serkentették a termelést. Mária Terézia idején is élénk borkereskedelem folyt a környéken. A neszmélyi bor, mely a somlói után a legkeményebb, legkarakteresebb volt még ebben az időben is, jól bírta a vízi szállítást, így szinte egész Európában ismertté vált. A klosterneuburgi apátságnak saját pincéje és szőlője volt Dunaalmáson, de a vidék bora még a pápa asztalára is felkerült.

A két világháború közötti időszak

Az első világháború a borvidéken is súlyos csapást mért a szőlőtermelésre. A filoxéravész utáni fellendülés megállt, sőt a háború következtében kialakult gazdasági helyzet ismét visszaesést eredményezett. A munkaerő és anyaghiány, a szegénység erősen sújtotta a termelőket, s így a szőlőkultúrát is. Az ültetvények állapota ismét romlott, mivel a szükséges ápolást nem lehetett biztosítani. A szénkénegezéssel fenntartott szőlők anyaghiány miatt is ritkultak és pusztultak.

Az Osztrák-Magyar Monarchia szétesésével, Trianon után a borvidék kereskedelmi kapcsolatai szinte megszűntek, elvesztette elsődleges piacát az amúgy közeli Felvidéket. A külföld nem vásárolta a bort, a belföldi piac pedig nem rendelkezett megfelelő vásárlóerővel. Az értékesítési problémát tovább fokozta a tárolótér hiánya is. A válság hatásaként született meg az 1923. évi XLIII. törvény, amely korlátozta a szőlőtelepítést és megszigorította a szaporítóanyag forgalmazását. Az 1929. évi XVII. tc. kötelezővé tette a hegyközségek létesítését, amelynek a borvidéken minden szőlőtermelő tagja lett. Ennek alapján alakult meg Neszmélyen is a hegyközség, amely azonban nem működött eredményesen. Az 1936. évi V. törvénycikk végrehajtására megjelent a földművelésügyi miniszter 1936. évi 70 000 sz. rendelete, amelynek 17. paragrafusa foglalkozik a borvidékek besorolásával, ez nem a kedvező változásokra utal.

A xx. század második fele

A második világháború hátrányosan befolyásolta a szőlőtermelést, ismételten fellépő problémák, a munkaerő- és anyaghiány a termelési színvonal súlyos csökkenését eredményezte. Az ültetvények, a tárolótér és edényzet jelentős háborús károkat szenvedett, a szőlőterületek elhanyagolt állapotban vészelték át a háborús éveket.

Az azt követő gazdaságpolitika azután újra igen komoly visszaesést okozott a szőlőtermesztésben. Az egykori Eszterházy szőlőterületeket az állami gazdaság kapta meg. Bár az ország más vidékein a zajlott telepítés, de itt 1950-től 1957-ig a helytelen gazdaságpolitika következtében a szőlő termőterülete fokozatosan csökkent. A begyűjtési rendszer, a nagyfokú iparfejlesztés ennek kapcsán a mezőgazdasági munkaerőnek az iparba történt elvándorlása a földek elhagyásához és a szőlőkultúra elhanyagolásához vezetett. A szőlők termőképessége egyre romlott, végül az FM 1959. évi 23. sz. rendelet megszüntette a történelmi borvidéket.

Az 1960-as, és a ‘70-es évek első felének telepítései hatására a színvonalasnak minősített szőlőtermesztés elismeréseként 1977-ben az ászári és császári körzettel összevonva Ászár-neszmélyi néven új borvidék alakult. A termőtájon addig elterjedt alacsony, többnyire fejművelés helyett általánossá vált a magas művelés és a széles soros szőlőtermesztés. Az 1970-es évek második felétől ismét jelentős fajtaszerkezet változás állt be. A borvidék ez idő szerint legjelentősebb fajtái: a Rizlingszilváni, a Chardonnay, a Zöld veltelini, az illatos bort adó fajták az Irsai Olivér, a Cserszegi fűszeres, a Tramini és az Ottonel muskotály. Emellett nagyobb területen megtalálható a Sauvignon Blanc, a Rajnai rizling és a Leányka. A vörösbor szőlők közül a Kékfrankos, a Cabernet Sauvignon és a Pinot Noir fajtákkal találkozhatunk.

Így a XXI. századból visszatekintve látszik, hogy a borvidék történelmében nem beszélhetünk hosszantartó folyamatos felívelő fejlődésről. Egymást követték a fellendülések és visszaesések. Kedvezőtlenebbnek tűnik a helyzet azokhoz borvidékéhez képest, ahol a szőlőművelés és a borászkodás hagyományai erősebben megmaradtak. Sok az első generációs borász, jegyezte meg egyikük. Az is fontos, hogy képzettek legyenek, ha már a családi tradíció többnyire elveszett. A nagyüzemi időszakot nem tekintik sikertörténetnek, a Komárom környékén pár évtizede betelepített táblák már kivágásra kerültek.

A környék az elmúlt évszázad során nagyban iparosodott, ez sem a borász hagyományok ápolását, megmaradását segítette, viszont a bányászkodás megszűnését nem követte visszaesés, és megmutatkozik a bor iránt egyfajta fizetőképes kereslet.

Detail about the package

A BORVIDÉK ADATAI

Iceland tbh mixtape bushwick mustache. Succulents flexitarian vegan pok pok. Woke readymade master cleanse put a bird on it wayfarers. Synth cornhole jianbing brunch fashion axe, readymade yr hoodie pork belly blog austin hexagon taxidermy succulents live-edge.

Lorem commodo lectus at sollicitudin elementum. Sed dolor turpis, condimentum sit amet maximus sit amet, rhoncus non turpis. Aenean convallis ac lorem et sodales. Sed dictum vel orci nec rhoncus. Donec quis porttir arcu. Nulla ut justo quis augue commodo mattis nec vel ante orem commodo lectus at sollicitudin elemenum.

Borvidék területe

Borvidék összes területe 1432 ha

Települések száma

A borvidékbe tartozó települések száma: 23

Meg valami

Taxidermy farm-to-table trust fund, activated charcoal ethical keytar tilde tumeric lumbersexual food truck narwhal.

Detail about the package

KLÍMA, TALAJ, JELLEMZŐ SZŐLŐFAJTÁK

A terület dombvidéki jellege, a Kisalföld felől érkező meleg áramlatok és a Duna hatása mellett mérsékelten nedves-hűvös éghajlata, a kiegyenlített csapadékeloszlás és az országos átlaghoz képest valamivel kevésbé napsütéses jellege kedvez az illatokban és zamatanyagban gazdag borok készítésének. A főként márgán és löszön kialakult barna erdőtalaj pedig remek alapot nyújt a kiváló minőségű szőlő termesztéséhez.

Jellegzetes szőlőfajták

A Neszmélyi borvidéken 90%-ban fehérborszőlő terem. A legnagyobb területen termesztett fajták közé tartozik a Chardonnay, az Olaszrizling, az Ezerjó, a Rizlingszilváni (Müller-Thurgau), a Zöld Veltelini, az Irsai Olivér, a Cserszegi Fűszeres, a Tramini és Ottonel Muskotály, de manapság egyre népszerűbb a Sauvignon Blanc, a Rajnai Rizling és a Leányka.

Hagyományosan nagy területen termesztették itt a Budai Fehéret, a Sárfehéret, a Mézes Fehéret, a Budai Zöldet, a Zöldszilvánit és a Juhfarkot is, de mára csak nyomaik maradtak.

A kékszőlők közül a Kékfrankos, a Cabernet Sauvignon a Pinot Noir és a Merlot fordulnak elő, de ezek, annak ellenére, hogy az utóbbi években újra éledezni kezd a vörösborkészítés a borvidéken, elsősorban rozék alapanyagául szolgálnak.